Először láthatók együtt a művészcsalád festményei – megnyílt A három Sass című, Sass Brunner Ferenc, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet alkotásait bemutató tárlat. A kiállítás igazi kuriózum, hiszen a Thúry György Múzeum először mutatja be együtt a család tagjainak munkásságát.

Hegedűszóval nyitották meg tegnap a Thúry György Múzeum legújabb időszaki kiállítását. A tárlaton a kanizsai festőművész család, Sass Brunner Ferenc, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet ismert és eddig még nem látott alkotásait mutatják be. – Hatvanöt festményt láthatnak itt az érdeklődők. Sok olyan van, amit eddig még nem – részben azért, mert a közelmúltban lett restaurálva közülük nem egy, tehát hat olyan kép van, ami restaurált. Mert hát ezek – szerencsére – Indiából érkeztek, de sajnos az állapotuk az elmúlt hatvan, hetven, nyolcvan év során természetesen egyre csak romlott. Úgyhogy mi azt is szeretnénk most bemutatni, hogy mi azért a gyűjteményt gondozzuk is - mondta Tugya Beáta, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa.

A kiállításon a festmények mellett fotókat, személyes tárgyakat, valamint a művészek naplójából részleteket is láthatnak az érdeklődők. A tárlat pedig igazi kuriózum, hiszen a Thúry György Múzeum először mutatja be együtt a család tagjainak munkásságát. – Mind a három művész egyforma súllyal szerepel ezen a kiállításon. Ez idézi azokat az időket, amikor még a második világháború előtt itt, Nagykanizsán rendszeresen kiállított a három művész. Igaz, hogy ketten közülük külföldről, Indiából vagy éppen Japánból vagy máshonnan küldték haza a képeiket. De talán a világháború óta nem volt olyan kiállítás, ahol mind a három művész egyforma súllyal szerepelt volna - fogalmazott Dr. Lázár Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyugalmazott közigazgatási főtanácsadója.

A család tagjainak művészete a századelő magyar szellemi mozgalmaiban gyökerezik. Szorosan kapcsolódnak a nagybányai festészeti iskolához, de hatott rájuk a Gödöllői Művésztelep is. Sass Ferenc első világháború előtti képein a szecesszió és a szimbolizmus jellemvonásai figyelhetők meg, később azonban stílusa komorrá vált. Indiában letelepedő felesége és lánya tájképeket, portrékat és életképeket készített. – Én hiszek abban, hogy ezek az alkotások nemcsak nekünk kedvesek és fontosak, hanem olyan értékeket mutatnak, amelyekre bárki rácsodálkozhat a világ bármelyik sarkából. Mert lehet, hogy itt a képeken elsősorban India varázsa és az elbűvölő tájai és a hozzá kapcsolódó belső látomások és misztikus élmények fogalmazódnak meg elsősorban. De ez sem igaz teljesen, mert a három alkotó igen is a magyar tájhoz is kapcsolódott - hangsúlyozta Balogh László, a humán bizottság elnöke.

A kiállítást szeptember 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Plakát Házban.