Minden csapat arany vagy ezüst minősítést kapott, a bor- és dödöllefesztivál pedig idén is sokakat vonzott – nem csak helyeiket és környékbelieket. Az ország több pontjáról érkeztek turisták és vendégek, akiket a zalai vendégszeretet mellett a hagyományos dödölle fogadott.

A fesztivál második napját a szüreti felvonulás indította hagyományőrző csoportokkal, dalkörökkel, a menethez idén első alkalommal mézlovagrendek tagjai is csatlakoztak. A mézes találkozó résztvevői jelenlétükkel a mézfogyasztás fontosságát hangsúlyozták. – Ezt azért gondoltuk, hogy így összehozzuk a kettőt, mert egyrészt a város vezetésével együtt emeljük a dödöllefesztivál színvonalát, illetve ők is segítették a mi munkánkat. Ha a felvonulásról beszélünk, nagy létszámban vettünk részt, külföldről is jöttek lovagrendek, 8 lovagrend vonult föl – mondta Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhészegyesület elnöke.

A méhészek már 5. alkalommal rendezték meg a Kanizsai Mézes Napot, amelynek egyik legnagyobb célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban termelt mézre és a termelőkre. – Az elsődleges feladatunk, hogy hidat képezzünk a fogyasztók és a méhészek között. Elsősorban a népszerűsítés a mi feladatunk, az, hogy elvigyük a fogyasztókhoz azt, hogy miért is érdemes méhészeti termékeket fogyasztani – fogalmazott Páprádi Anna Bíborka, a Mézkirálynő első udvarhölgye. A felvonulással egy időben már javában készítették az étkeket a versenyző csapatok, egy-egy standnál pedig hosszú sorokban álltak az érdeklődők, hogy megkóstolhassák a dödöllét, valamint azokat a finomságokat, amikkel a versenyzők készültek. – Nekünk is van titkunk. Egyik: szívvel-lélekkel kell készíteni. A másik, hogy jó alapanyaggal kell, amit biztosított a rendezőség – hangsúlyozta Bogatin Sándorné, az Eszteregnyei Őszirózsák csapat vezetője.

A paliniak csapata a dödölle mellett még számos más finomsággal is készült. – Azért azt tudni kell, hogy a dödöllekészítés és a -szaggatás nemcsak női, hanem férfimunka is. A tűzhely mellett itt azért nagyobb üzemben folyik a dödöllekészítése, nem úgy, mint otthon, ezért férfierőre is szükség van. Elég sokan vagyunk, de lehetnénk egyel többen is, ugyanis a kiszolgálással akadt némi probléma, de most már mindenki beosztás szerint jön, és jól érezzük magunkat – árulta el Kuti László, a Palini Sport és Kulturális Egyesület elnöke. A dödöllefesztiválon az új résztvevők mellett régi csapatokat is fel lehetett keresni. Akik a Balerinák standjánál fogyasztottak, még nem tudhatták, hogy a későbbi nyertes csapat dödölléjét kóstolták. – Az én családom a dödöllében az élen jár a nagynénémmel, nagymamámmal, anyukámmal együtt. Nagyon finom dödöllét készítettek, én pedig tőlük tanultam, a prószakészítést úgyszintén. Szeretek főzni és így aztán kamatoztatjuk ezt a tudást – nyilatkozta Pulai Lászlóné „Snuki”, a Balerinák csapat tagja.

Idén a csapatok egységesen a 25 éves jubileumát ünneplő hópehely fajtájú burgonyából főztek, melynek termelője szintén ellátogatott a fesztiválra. – Ez egy fehérhúsú, B osztályos fajta, ami annyit jelent, hogy elég lisztes. Termelési szempontból viszont egy nagyon megbízható fajta, betegségeknek és a vírusoknak is ellenáll. Mint termelő ezért szeretem ezt a fajtát. Most van már egy fogyasztói kör, ami úgy gondolja, hogy ez egy finom fajta, és azt is észrevettem, hogy az emberek kezdenek egy kicsit igényesebbek lenni a burgonyafogyasztás terén – fogalmazott Jens Clausen őstermelő, a Keszthelyi Burgonyáért Egyesület elnöke.

Az idei versengésben 15 plusz egy csapat vett részt, ez utóbbi a szervezőké volt. A fesztivál fő céljai között a hagyományok őrzése szerepel. – A legfontosabb a hagyományok őrzése. Itt a dödölle elkészítésének hagyománya a legfontosabb. És ez bizony nagyon jellegzetes étele lett a zalai-vasi tájnak, és már nyugodtan mondhatjuk, Nagykanizsa és környékének. És erre felfűzve tudtunk egy ilyen jelentős fesztivált rendezni – mondta el Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő. Balogh László, a humán bizottság elnöke úgy látta, a tizenhatodik alkalommal megrendezett fesztivál már nemcsak a környékbelieket, hanem az ország más pontján élőket is vonzotta. – A dödölle azért is jó, mert sok minden mással is találkozhat. Mint ilyen, szolgálhat sok mindent, mint például a gasztronómiát vagy a közösséget is. S lám, köré lehet fűzni egy fesztivált is. Ez már tényleg kanizsaikum – hivatalosan is, a Bor- és Dödölle Fesztivál és a dödölle – emlelte ki Balogh László, a humán bizottság elnöke.

A dödöllefesztivál forgatagában a kanizsaiak találkozhattak Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel is, aki Balogh László vendégeként érkezett az Erzsébet térre, ahol meg is kóstolta a dödöllét. A politikus a Híradónak elmondta, hosszú ideje ismeri a humán bizottság elnökét, továbbá támogatásáról biztosította a képviselőt. Kiemelte, a kormány Balogh Lászlót és Nagykanizsát partnerként kezeli a jövőben is.

- Arról beszélgettünk képviselő úrral, hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg a következő években, hol, milyen kapacitásbővítésre van szükség. Az idegenforgalomban, szálláshely-létesítésnél még komoly tartalékai vannak a városnak, mely kiváló elhelyezkedéssel rendelkezik és széleskörű polgársága van. Nagykanizsának van egy erős helyi identitása, ami reményeink szerint a jövőben még tovább fog erősödni - mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. A nap végén több kategóriában hirdettek győzteseket, azonban a zsűri minden csapatnak legalább egy ételéréért arany vagy ezüst minősítést adományozott. Végül a legszebb stand címet az eszteregnyei Őszirózsák kapták, a dödölle főétel kategória legjobbja a Balerinák lett. A dödölle mint köret kategóriát a Nagyrécsei Baráti Kör nyerte, a legjobb borkorcsolyát pedig a FA-FERI Kft. egysége készítette.