Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent évente. Ez pedig az élelmiszervásárlás 10-11 százalékát teszi ki, vagyis minden tizedik adag hulladék lesz. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint ennek csaknem a fele, mintegy 33 kilogramm a tudatos fogyasztói magatartás hatására elkerülhető lenne. A cél elérését segíti a Nébih ”Maradék nélkül” elnevezésű programja, melyre az élelmezési világnap alkalmából ismét felhívta a figyelmet a hivatal. Az október 16-ai élelmezési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön. Az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is.
- Szerencsére ez egy olyan probléma, aminek a megoldásához kivételesen nem több pénz kell, hanem egy kis figyelem. A legnagyobb ellenségünk a rutin. Rutinból vásárolunk, főzünk, tálalunk. Tegyük fel a kérdést minden ilyen alkalommal, hogy elfogyott-e az ennivaló, racionális-e, hogy két héten belül megeszem az akciósan megvásárolt sajtot. Praktikus tanács, hogy induljunk ki abból, mi van eleve otthon. Nézzünk körül a hűtőben, a spájzban bevásárlás előtt, jó, ha készítünk fejben egy bevásárlólistát. Ne menjünk éhesen bevásárolni, ilyenkor képesek vagyunk irreális mennyiségeket a kosárba helyezni. Figyeljünk az élelmiszerhigiéniára. A hűtve tárolandó élelmiszereket ne utaztassuk sokáig a szatyorban, a kocsiban, különösen, ha ezt a Nap melege jól felfűtötte. Ha hazaértünk, igyekezzünk minél hamarabb hűtőbe helyezni, mivel az élelmiszer romlása is növeli az élelmiszerhulladékot. A maradékok kezelése kulcsfontosságú kérdés, mindig mérlegeljük, hogy fagyasztható-e az élelmiszer, ez a legjobb tartósítási formánk – mondta el Dr. Kasza Gyula, a Nébih „Maradék nélkül” programjának vezetője.
adás
magazin
híradó