A Szűzanya mennybevételét XII. Piusz pápa hirdette ki hittételként 1950-ben, de Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Szentséges Szűz elszenderüléséről. Palinban és Miklósfán is található Nagyboldogasszony-templom. Oltárkép, illetve freskó örökíti meg a jelenetet, amelyben Jézus feltámasztja és a mennybe, maga mellé emeli édesanyja, Mária holttestét. – Egészen más az a test, amit Mária hordozott itt, az e világi életben, és más, amit a mennybe felemelve hordoz. Az a test ugyanaz, mint Jézus feltámadt teste. Nem ebből kell kiindulni, nem természettudományos megközelítésre van szükség, hanem lelki megközelítésre - fogalmazott Nyeste Pál.
A Boldogságos Szűz halála és mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, de a magyarok számára is fontos, hiszen István király a halálos ágyán a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot – éppen Nagyboldogasszony napján. – Ez a nap a közösséghez tartozásunkat, a magyarsághoz való tartozásunkat is erősíti. Így van ennek az ünnepnek bennem – és talán mindnyájunkban – lehetősége egy személyes megtapasztalásra, másrészt az egyház közösségén belül a magyarságunk erősödésére. Vagyis mi bízva hagyatkozhatunk Szent István nyomán Máriára, bízhatunk az ő anyai pártfogásában - tette hozzá a piarista atya.
Hazánkban így Nagyboldogasszony napja már azelőtt fontos ünnep volt, hogy az egyház dogmaként hirdette volna ki Mária mennybevételét. Innen ered az, hogy Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, a Magyarok Nagyasszonyának; Magyarországot pedig Mária Országának is nevezik.
adás
magazin
híradó