Ünnepi koszorúzást tartott a Nagykanizsai Honvéd Egyesület a Magyar Honvédelem Napja alkalmából az egykori laktanyák épületeinél. Minden év május 21-én azokra a katonákra és polgári alkalmazottakra is emlékezünk, akik a katonavárosunkban teljesítettek szolgálatot.Bár a laktanyák már hosszú évekkel ezelőtt bezártak, a katonavárosi időszakot nem szabad elfelejtenünk, hiszen az országból nagyon sokan Nagykanizsán élték át a katonalét szépségeit és nehézségeit.

– Még Nagykanizsán is voltam katona, de sok helyen, másutt is, mert én még másfél évet szolgálhattam. Ez egy élmény volt és olyan mély érzés, hogy elmondhatom, hogy én honvéd is lehettem, ami máig hat - mondta el Balogh László, polgármester.

A jelenlévők az ünnepi beszédek megtartása után a volt Gábor Áron Laktanya emléktáblájának és Gábor Áron mellszobrának megkoszorúzásával fejezték ki tiszteletüket.

– A kötődésem legalapvetőbben az, hogy édesapám ennél az ezrednél szolgált parancsnok- helyettesként 1964-től nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig. Mint gyerek sokszor jártam ebbe a laktanyába és nagyon szerettem, mert rendezett volt és szép. Sokat fordítottak arra, hogy a katonák kulturált körülmények között tölthessék a szolgálati idejüket - fogalmazott Móritz István, a Nagykanizsai Honvéd Egyesület tagja.

Nagykanizsa katonamúltját – egyebek mellett- a hagyományokon és ünnepségeken keresztül érdemes megőriznünk és továbbadnunk.